Magyarország északnyugati részén, a Rábaközben, Csornától 7 km-re délre, Szilsárkánytól 2 kilométerre keletre található. Területe teljesen sík, tengerszint feletti magassága 119 méter.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 86-os főút, ami a határszélétől nem messze nyugatra halad el. A főútról Szilsárkány központjában letérve, a 8423-as úton érhető el a település; ugyanez az út köti össze kelet felől Rábapordány és Bágyogszovát községekkel is. Vasútvonal nem érinti, a két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Pápa–Csorna-vasútvonal Rábapordány megállóhelye, vagy a Győr–Sopron-vasútvonal, a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal és a pápai vonal közös szakaszának Csorna vasútállomása.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 86-os főút, ami a határszélétől nem messze nyugatra halad el. A főútról Szilsárkány központjában letérve, a 8423-as úton érhető el a település; ugyanez az út köti össze kelet felől Rábapordány és Bágyogszovát községekkel is. Vasútvonal nem érinti, a két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Pápa–Csorna-vasútvonal Rábapordány megállóhelye, vagy a Győr–Sopron-vasútvonal, a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal és a pápai vonal közös szakaszának Csorna vasútállomása.
Első írásos említése "Paztur" alakban 1338-ból való.
A 15. században a település kettévált, és egészen a 19. század végéig külön közigazgatási egységként szerepelt Alsópásztori és Felsőpásztori néven. (Külön-, illetve kötőjellel írva, Alsó Pásztori, Alsó-Pásztori és Felső Pásztori, Felső-Pásztori alakok is előfordulnak az okiratokban.)
A 18. században Felsőpásztoriban már iskolamester és iskola is van.
A 19. század végén a két rész ismét egyesül, s elkezdődik a mezőgazdasági termelés korszerűsítése.
Egy 1895-ös összeírás szerint például Pethő Pál gazdaságában ekkor már vetőgép, cséplőgép, rosta, szecskavágó, borona és henger is volt. 1959-ben a pásztori és szilsárkányi gazdák közös termelőszövetkezetet alakítottak. Ennek jogutódja ma is működik, de ma már a magángazdaságok is jelentős szerepet játszanak mindkét községben.
A falunak önálló önkormányzata van. Iskolába a szomszédos Szilsárkányba járnak a gyerekek.
Településvezetők:
1990–1994: Ónodi János (független)
1994–1998: Ónodi János (független)
1998–2002: Ónodi János (független)
2002–2006: Ónodi János (független)
2006–2010: Roncs Gábor (független)
2010–2014: Roncs Gábor (független)
2014–2019: Roncs Gábor (független)
2019-től: Roncs Gábor (független)
A 15. században a település kettévált, és egészen a 19. század végéig külön közigazgatási egységként szerepelt Alsópásztori és Felsőpásztori néven. (Külön-, illetve kötőjellel írva, Alsó Pásztori, Alsó-Pásztori és Felső Pásztori, Felső-Pásztori alakok is előfordulnak az okiratokban.)
A 18. században Felsőpásztoriban már iskolamester és iskola is van.
A 19. század végén a két rész ismét egyesül, s elkezdődik a mezőgazdasági termelés korszerűsítése.
Egy 1895-ös összeírás szerint például Pethő Pál gazdaságában ekkor már vetőgép, cséplőgép, rosta, szecskavágó, borona és henger is volt. 1959-ben a pásztori és szilsárkányi gazdák közös termelőszövetkezetet alakítottak. Ennek jogutódja ma is működik, de ma már a magángazdaságok is jelentős szerepet játszanak mindkét községben.
A falunak önálló önkormányzata van. Iskolába a szomszédos Szilsárkányba járnak a gyerekek.
Településvezetők:
1990–1994: Ónodi János (független)
1994–1998: Ónodi János (független)
1998–2002: Ónodi János (független)
2002–2006: Ónodi János (független)
2006–2010: Roncs Gábor (független)
2010–2014: Roncs Gábor (független)
2014–2019: Roncs Gábor (független)
2019-től: Roncs Gábor (független)
